Újdonságok   -   Fórum   -   Honlaptérkép   -   Keresés 
 
Természetgyógyászat
Jó étvágyat!
Mozduljunk!
Csodás helyek
Ezotéria
Holdnaptár
Férfi-Nő
Programajánló
 








          
Természetgyógyászat
Hagyományos Kínai Orvoslás 18. rész

A Hagyományos Kínai Orvoslásról szóló cikksorozatunk immár tizennyolcadik, egyben befejező részét olvassa, mely kéthetente nyújtott újabb és újabb ismereteket, és mutatta be az olvasóknak mindenki számára érthető módon a HKO filozófiáját, vizsgálati és kezelési módszereit.
A felmerülő kérdéseket a
hartmann@teafa.hu címre várom. Egyéb információt a szerzőről a www.teafa.hu lapon talál.
Üdvözlettel:
Hartmann Ferenc


Kedves Olvasó!
Most a HKO kezelési módszereinek 2. részét tanulmányozhatja.


A HKO kezelési módszerei
2. rész


A gyógynövények felhasználása
A HKO terápiás módszereinek sorában az egyik legfontosabb a gyógyszerészet. A kínai gyógyszerészet szinte alig ismert Európában. Ez azért érdekes, mert a kínai orvosok az elmúlt évezredek alatt sokkal több könyvet szenteltek a gyógyszerészetnek, mint az akupunktúrának. Bár a két módszer együttes használatára törekszenek, sokkal nagyobb azoknak a száma, akik csak gyógynövényekkel gyógyítanak, mint akupunktúrával.

A kínai gyógynövényismeret törzsanyagát gyógyszerkönyvek, és klinikai kézikönyvek sorozata őrizte meg. A jelentőségét és méretét mutatja, hogy az egyik gyógyszerkönyvben, amit i.sz. 1596-ban adtak ki,  1892 alkotórész található, amelyet gyógyításra lehet használni. Ezek döntően növényi anyagok, de jelentős a száma az ásványi eredetű, és az állati eredetű szereknek. A legutóbb megjelent kínai gyógyszerkönyv 5767 címszót tartalmazó óriási gyűjtemény, amely a modern gyógyszerészet szemszögéből is elemzi az anyagokat.

Miután az orvos elkészíti a diagnózist (megállapítja a páciensnél fellépett diszharmónia típusát), kiválasztja a megfelelő szert az 500 általánosan használt receptből. Ha szükség van rá, adalékok hozzátételével vagy elvételével alakítja ki a beteg részére legmegfelelőbb összetételt.  Az akupunktúra és a gyógynövények együttesen alkotják a kínai orvos eszköztárának alapját.

Mozgás, és légzés
A kínai mozgás- és a légzésterápiák tökéletesen megfelelnek az egészséges életmódról vallott nyugati nézeteknek is. A légzés- és mozgásterápia egy jelentős része a kínai orvoslásnak. Kialakulásában nagy szerepe volt a korabeli vallási áramlatoknak. Tudjuk, hogy Kína két nagy vallásának a taoizmusnak, és a buddhizmusnak vallásos gyakorlatai között szintén szerepeltek légzőgyakorlatok. Kiderült, hogy a légzőgyakorlatokkal foglalkozó legrégebbi írásos emlék i.e. 6. századból származik, és jádekőbe vésték.

Ha a chi-kungot a (kínai tornát) próbálnánk meghatározni, a megközelítően helyes  meghatározás a következő lenne: a chi-kung olyan a chi-vel foglalkozó edzés, amely sok kitartást és erőfeszítést igényel.

A chi-kung
A chi kung elméletének és gyakorlatának négy nagyobb iskolája létezett.

A konfuciuánusoké (tudósoké) Ezek azt vallották, hogy a főbb betegségeket az érzelmi és a spirituális kiegyensúlyozatlanság okozza.

Az orvosoké Az orvosok véleménye szerint a fizikai edzés fontosabb, mint a spirituális meditáció. Szerintük a világiakat nehezen lehet megtanítani a csendes elmélkedésre. Ezért az általuk kifejlesztett chi-kung gyakorlatok főképp a fizikai edzésre koncentráltak.

A taoistáké A legelterjedtebbnek a taoista chi-kungot tartják, amely egyaránt fontosnak tartja a fizikai, és a szellemi oldalt. Vizsgálták az étrend és a növények szerepét is. Edzésmódszereik gyorsan elterjedtek a kínai társadalomban.

A buddhista szerzeteseké Gyakorlataikkal a megvilágosodást akarták elérni, de ehhez a fizikai erőnlét fenntartása is fontos volt.

A fennmaradt dokumentumok szerint legalább 5 kategóriába lehet sorolni a chi-kung célját:
1. Egészség megőrzése
2. Betegségek gyógyítása
3. Az élet meghosszabbítása
4. Harcművészeti kézség fejlesztése
5. Megvilágosodás (buddhaság) elérése.

Le kell szögezni, ezek a kategóriák bár különbözőek, nem elválaszthatóak egymástól. Szinte mindegyik chi-kung gyakorlatnak több célja van. A ma alkalmazott egészségvédő módszerek jelentős része kevert stílust használ. A gyakorlatok sokrétűek, mégis két fő részre bonthatóak.

1. Wai Dan Az élet elixírjét jelenti (külső elixir). Olyan gyakorlatokat takar, amelyek segítségével fokozható a chi keringése a test egy bizonyos területének serkentésével. Itt nagy tömegű (potenciálú) energia gyűlik össze, ami azután átfolyik a csatornák rendszerén. Ahol hiány van, oda fog áramlani a nagyobb mennyiség. A külső gyakorlatoknak két fajtája van, a mozgásos és a nyugalmi. A mozgásos gyakorlatnál a test egy meghatározott izmát megfeszítik, majd ellazítják, nagy figyelemösszpontosítással. Így koncentrálják a chi-t, amely fel fog halmozódni ezen a helyen. Ez rendszerint helyi melegedéssel is jár. Amint az izmok ellazulnak, a chi áramlani kezd az alacsonyabb töltésű helyek felé. A nyugalmi WaiDan bizonyos izomcsoportokat helyez feszültség alá úgy, hogy az izmokat nem feszíti. Ilyen például a Faállás, amikor a kar egy bizonyos tartásban van. A chi felhalmozódik, és amikor leengedik a kart, az alacsonyabb töltésű helyek felé áramlik.

2. A Nei Dan  (belső elixír) Olyan módszer, ahol a  chi az alhasban fejlődik és utána árad szét a testben. Ezeket a gyakorlatokat a Chi-kung kezdetén végezték már, eredetileg a  szellemi és fizikai egészség megtartása érdekében használták. A 13. században létrejött egy olyan irányzat, amely a harcművészeti felhasználást tartotta szem előtt. A gyakorlatok nehezebbek mint a wai dan technikái. Sok munkát igényelnek, és helytelen gyakorlásuk sok kínai szerző szerint is veszélyes. A gyakorlatok során megfelelő légzéssel és koncentrációval a Qi-t  az alhasban gyűjtjük össze (alsó Dan Tien). Ezt azután tudatosan keringetjük a két különleges csatornán a befogadó, és a kormányzó vezetéken. Ezt hívják kis keringetésnek. További sok gyakorlással elérhető, hogy a keringést kiterjesszük a többi csatornára is, ezt hívjuk a nagy keringésnek.

A Tai-chi
A Tai chi mint hagyományos kínai harcművészet régen, kb. 250 éve alakult ki. Természetesen már sokkal korábban léteztek különböző harci rendszerek, amelyek a már említett Da-Mo-tól származnak a Shaolin kolostorból.   Napjainkban 3 fő Tai Qi stílus létezik, a Chen, a Vu, és a Yang. Ezek mindegyike számtalan iskolára bomlik. Az egészségvédelem szempontjából  a Yang stílus a legismertebb. A yang stílus alapítója Yang Lu Csan (1780-1873.) állítólag először kileste a gyakorló Chen családot, majd tanulóvá fogadták. Átdolgozta a régi stílust gyógytornává, a mozdulatokat folyamatossá és kecsessé változtatta. A Yang család előtt ugyanazok a mozdulatok vadak és gyorsak voltak, elsősorban harcra koncentráltak. A technika sokat fejlődött.

A múlt század legismertebb Tai-chi mestere Yang Cseng Fu (1883-1935) felismerte, hogy a tai chi hatásos krónikus betegségek kezelésére, és elősegíti a hosszú életet. 1920. körül tovább módosította a mozgásrendszert, és egyetlen lassú folyamatos mozdulatsorba gyűjtötte össze, hogy egészséges mozgást tanítson hallgatóinak. A Yang stílusú tai-chi mai lényege az egészség megőrzése, a testi és a lelki harmónia megteremtése. Működésének a lényege a meditáció, a mozgás és a légzés összehangolása, és ezzel elérni a Qi akadálytalan áramlását.

A táplálkozás terápia
Az egészségvédelem és a gyógyítás fontos része a személyre szabott megfelelő táplálkozás kialakítása. A kínai konyha világhírű. A növények, és fűszerfélék tucatjait használja fel. A gyógyításban mindennek szerepe lehet. Az élelmiszereket a HKO a saját filozófiája szerint osztályozta. Ez az osztályozás teszi lehetővé a táplálék gyógyító felhasználását. Most ebből a rendszerből szeretnénk példákat mutatni.

Amikor az orvos befejezte a vizsgálatot és a diétát tervezi a beteg részére, több dolgot figyelembe vesz a megfelelő táplálék ajánlásánál.

Az ételek ízharmóniája
Az öt elem tan ismertetésénél láttuk, hogy a rendszerezés sok összetevőt tartalmaz. Táblázatunk ennek csak egy kis részét mutatta be, mint minta. Az elemek besorolásánál a szervekhez ízek is társulnak. Amikor szeretnénk egy elemet erősíteni, akkor ebben a hozzá kapcsolt ízeket tartalmazó élelmiszerek pontos beállításával is tudunk valamennyit segíteni. Nézzünk példákat.

A savanykás ízek a föld elemhez tartoznak. Ilyen hatású élelmiszerek a pisztráng, a sajt, az olajbogyó, a szőlő, a paradicsom, stb.

A kesernyés ízek a tűz elemhez tartoznak. Ezek a karalábé, a fejes saláta, a rozs, a zeller, a spárga stb.

Az édeskés ízek a föld elem rendszerében találhatóak. Ilyenek a padlizsán, birkahús, a rák, a méz, a köles stb.

A pikáns/csípős ízek a fém fennhatósága alatt álnak, ezek a torma, fokhagyma, a majoránna, a fodormenta, a retek stb.

A sós ízek a víz elem beosztottjai, mint a szardínia, az árpagyöngy, a disznóhús, a só stb.

Az ételek a hőhatás szerint
Hideg hatású:
só, paradicsom, spárga, görög/sárgadinnye stb.

Hűvös hatású: alma, padlizsán, körte, uborka stb.

Meleg hatású: gesztenye, galagonya, barack, fokhagyma, stb.

Forró hatású: fekete bors, száraz gyömbér, szójaolaj, stb.

Amint látjuk minden élelmiszernek megvan a maga helye. A kínai diaetika alapján nézünk pár számunkra is használható dolgot.

• A fűszerek melegítő jellegűek. Ezért ha nincs gyomorgondunk, használhatjuk őket fogyókúránál.

• Aki fázós, kerülje a hűtő rendszerű ételeket (hideg salátákat, nyers ételeket).

• Aki nyáron dinnyekúrát tart, de fázós, az egye a dinnyét egy kis fahéjjal.

• Légúti panaszok esetén kerüljük a tej fogyasztását, mert nyákosít.

• Sima megfázásnál készítsünk borsos mézet. 1 kávéscsésze mézbe tegyünk 1 csapott mokkás kanál borsot, és keverjük el. Egész napra elosztva nyalogassunk belőle.

• A kínai éttermekben a szaftot nem kell elfogyasztani, akkor nem fekszi meg az étel a hasunkat (erre való a pálcika).

• Legyengült betegnek melegítő ételeket kell adni.

A mai kicsit hosszabb résszel véget ért a Hagyományos Kínai Orvoslást bemutató sorozatunk. Remélem sikerült felkelteni az érdeklődést eziránt az érdekes tudomány iránt. 

A szerző az összeállítást több kiváló szakember művéből, és a saját tanulmányai alapján végezte. A forrásmunkák listáját kérésre bárki részére megadja. (hartmann@teafa.hu)



Új megjegyzés
2014. április 19., szombat, Emma napja
 
Gyermekeink
Tükröm-tükröm
Kedvenceink
Gondolkodó
Kérdezzük meg!
Kislexikon
Archívum
Szantál Klub
 







Újdonságok - Fórum - Honlaptérkép - Keresés  - Impresszum - Kapcsolat - Bejelentkezés - Regisztráció 
Természetgyógyászat - Jó étvágyat! - Mozduljunk! - Csodás helyek - Ezotéria - Holdnaptár - Férfi-Nő - Programajánló 
Gyermekeink - Tükröm-tükröm - Kedvenceink - Gondolkodó - Kérdezzük meg! - Kislexikon - Archívum - Szantál Klub 
websas.hu Shift Fóruma
Fõoldal