Újdonságok   -   Fórum   -   Honlaptérkép   -   Keresés 
 
Természetgyógyászat
Jó étvágyat!
Mozduljunk!
Csodás helyek
Ezotéria
Holdnaptár
Férfi-Nő
Programajánló
 








          
Csodás helyek
A Bakony tetején, Tésen


Nem minden elfogultság nélkül tudok Tésről mesélni: gyermekkorom legszebb nyarait töltöttem itt. A kristálytiszta hegyi levegő, a csodaszép zöld erdők és a hegytetőről elénk táruló látvány bárkit képes elvarázsolni. Akár egy itt töltött hétvégi kirándulás után is szinte újjászületve térhetünk vissza a megszokott kerékvágásba.

Tés a Keleti Bakony legmagasabban fekvő települése. Tengerszint feletti magassága 465 m. A Tési-fennsík a Bakony-középhegység keleti részén terül el, településtörténete messze a sejtelmes őskorba nyúlik vissza. Ezt az erdőktől övezett fennsíkot már az ókor embere is megszerette. A rómaiak is alkalmasnak találták a megtelepedésre. Ezt bizonyítják a kőkori-bronzkori és római kori leletek. Tés nevének eredete ismeretlen. Nevének oklevélben történő említése - mai ismereteink szerint - I. László király idejében - 1086-ban - történik. 1086-ban összeírják a bakonybéli bencés monostor ingó és ingatlan vagyonát. Az összeírt birtokok között Tés (Tehes) is szerepel. A község birtokviszonyai az évszázadok folyamán több esetben változtak, egyes korszakokban szinte meg sem állapítható a hovatartozás. A török hódoltság alatt a falu lakossága nagyon lecsökkent.

A fehérvári prépostnak már 1711-ben volt nyaralója Tésen. 1927-1935 között itt üdült Albrecht főherceg, vitéz Jány Gusztáv ezredes, Erzsébet és Anna főhercegnők, Angelo Rotti pápai nuncius, valamint Pehm József zalaegerszegi plébános. A nyaralót 1984-ben lebontották. A legrégebbi adatok közé tartozik még a községről az 1086-os birokösszeíráson kívül egy 1276-ból származó adat, miszerint a TEEZI (tési) Eusin fia János vallomást tett száztized magával Árpádházi Margit szentté avatásának bizonyítására. Ugyanitt szerepel Tés Sz. Máriáról elnevezett temploma Gergely nevezetű papjának vallomása is. Tésen 1276 előtt épült az első templom még Szent István király parancsa értelmében, mely szerint minden 10. falu köteles volt egy kőtemplomot építeni. A protestánsoknak gyülekezetük és imaházuk volt már 1622-ben.

A 465 m magasan fekvő fennsíkot az emelkedők miatt nehezen közelítették meg az állati erővel vont jármûvek. A mostoha természeti viszonyok ellenére már a rómaiak idején itt vezetett a Sophiana – Arrabona közötti út. A római kori leletek bizonyítják, hogy Kistés és Nána határában nagyobb római telepek voltak, ezek az itt vezető úttal hozhatók kapcsolatba.

A kisipart a bognárok, asztalosok, csizmadiák, takácsok, ácsok, kőmûvesek, kovácsok és szélmolnárok képviselték a faluban. Ma már e mesterségek közül alig található egy-egy a településen. Tés határában vízimalmok hajtására alkalmas folyóvíz nincs, így őseink az élénk bakonyi szeleket fogták be a szélmalmok vitorlájába. Tésen több szélmolnár is dolgozott. Ma is működőképes állapotban van két felújított szélmalom. A malmok országosan védett műemlékek, egész évben látogathatók. A Táncsics utca 20. szám alatt működik egy kovács múzeum.

Valaha híres volt a falu állattartása, a pásztorkodás. A hajdani makkbérszámadások és a Zichy család levéltárának iratai Tést a bakonyi falvak között is a kiemelten pásztorkodó, erdei legelőket jól hasznosító faluk között említik. A nagymultú állattenyésztés ellenére pásztorkultusz nem alakult ki, a kondák és csordák már csak az idősebbek emlékében élnek.

1998-ban a község központjában álló I. világháborús emlékmű mellett emlékparkot létesített a falu. Az emlékparkban az 1945-ben elhurcolt fiataloknak, valamint 1956 áldozatainak, és az 1848-as szabadságharc 150 éves évfordulójának tiszteletére állítottak emléket.

A falu életét formáló ismertebb személyek közé tartozik Szentsei György. Tés irodalmi múltjának értékes emléke a „Szentsei daloskönyvként” ismert énekgyűjtemény. Az író a falu lakója volt, kéziratát 1711-ben Tésről szerezte meg György Tamás.

A Tési-fennsík növényvilága változó, az erõkben szép tölgyesek és cseresek, gyönyörű bükkösök találhatók. Különlegességként említendő a Kopasz-hallgatón hullámzó árvalányhaj, a Gaja-szurdokban található Római-fürdő vízesése és a szikla-szurdok. Szeghalmy Gyula 1937-ben kiadott könyvében így ír a Tési-fennsíkról: „Lelkeinket lenyűgözi a csúcsok, gerincek, szakadékok, erdők, tisztások, hegyi és völgyi rétek gazdag változata, kedves összhangja, egyszerű bája, vagy zordon fensége..." Ilyen környezet fennsíkján fekszik Tés, hitelt érdemlően bizonyítva immár közel 1000 éve.

Idegenforgalmi látványosságok sokasága található ezen a környéken: Tés szélmalmai, kovácsműhelye, lovardája, Várpalota Thuri vára, Bátorkő vára (Pusztapalota), Öskü kerektemploma, Berhida kőtemploma, Csesznek vára, Zircen az Apátság, a könyvtár és az Arborétum, Jásd és Csatka Mária búcsújáróhelyek, Pannonhalma Téstől 50 km távolságra, a Balaton 35 km távolságra fekszik.  


Programajánlatok
Tési Falunapok: minden év június 3. hétvégéje.
Tési búcsú: augusztus 20.

Felhasznált forrás
Tés honlapja (www.tes.hu)



Új megjegyzés
2014. április 18., péntek, Andrea, Ilma napja
 
Gyermekeink
Tükröm-tükröm
Kedvenceink
Gondolkodó
Kérdezzük meg!
Kislexikon
Archívum
Szantál Klub
 







Újdonságok - Fórum - Honlaptérkép - Keresés  - Impresszum - Kapcsolat - Bejelentkezés - Regisztráció 
Természetgyógyászat - Jó étvágyat! - Mozduljunk! - Csodás helyek - Ezotéria - Holdnaptár - Férfi-Nő - Programajánló 
Gyermekeink - Tükröm-tükröm - Kedvenceink - Gondolkodó - Kérdezzük meg! - Kislexikon - Archívum - Szantál Klub 
websas.hu Shift Fóruma
Fõoldal